BAHLASTI OMPEHDA CAMP - HUNGARY
Do What Do Will

 


Könyvtár

IAO131

A Liber AL pszichológiája
– 1. rész: –
Bevezető és az Első Princípiumok

{Ezt az esszét IAO131 Testvér írta, a weboldala: www.iao131.com}

 

Bevezető

A Liber AL vel Legis svb figura CCXX egy tanulmány, amit Alesiter Crowley írt (vagy „hívott le”) 1904-ben Kairóban. Ez a könyv az alapja a Thelema vallási-filozófiai rendszerének.  Ennek az esszéje az a célja, hogy bemutassa azt, hogy a Liber AL valódi alapja a pszichológia ismertetésének is.  Úgy tűnik, hogy a Liber AL mind metafizikai és spirituális igénnyel is bír, de most következetes a pszichológia tárgykörében fogunk vizsgálódni. Carl Jung igényesen megformált szavaival karakterizáljuk eme esszé célját:

„ A vallásos nézőpont mindig egy lényegi pszichológiai attitűdöt és specifikus elfogultságot fejez ki.”1

…és „A pszichológia ennek megfelelően minden metafizikai igényt és állítást tudati jelenségként kezel és ezekre úgy tekint, mint az elméről és annak struktúrájáról alkotott állításokra, amik minden alkalommal bizonyos tudatalatti hajlamokból származnak.”2

Ezért a Liber AL minden állítását most úgy ismerhetjük meg, mint tudati tartalmak leírását vagy még pontosabban olyan dolgokat, amik a psziché részei a tudatostól egészen a tudatalatti legmélyebb mélységeiig.  Minekután a Liber AL-ra úgy tekintünk, mint mentális jelenségek sorozatára, azt kell mondjuk, hogy az teljes egészében szubjektív. Ez szimplán nem igaz. Ugyan úgy, ahogy a természettudósok hivatkoznak a természet egyöntetűségére, ugyan úgy a pszichológusok az elme relatív egyöntetűségéről beszélnek. Jung írja:

„Fel kell hívni a figyelmet arra, ahogy az emberi test közös anatómiai vonásokkal bír minden faji hovatartozás ellenére, és az emberi psziché közös szubsztrátummal rendelkezik, amik meghaladnak minden kulturális és tudatállapoti vonatkozásbeli különbséget. Ezt én úgy hívom, hogy a kollektív tudattalan szubsztrátuma.  Ez a tudatalatti psziché, az egész emberiségben közös és nem rendelkezik olyan tartalommal amitől képes lenne tudatossá válni de látens természetéből adódóan személyazonosságtól függő reakciókat vált ki. A kollektív tudattalan a pszichikai kifejezése az agyszerkezet önazonosságának és ez független a faji különbségektől.”3

Ezért sokkal célszerűbben tudnánk a Liber AL vel Legist úgy leírni, mint a kollektív tudattalan produktuma és kifejezése Aleister Crowley kivételes és egyedi elméjének szemüvegén keresztül. Ezért találhatunk olyan állításokat, amik univerzális értelemmel bírnak de mindezek Crowley tudatának ismerős szimbólumokon keresztül lettek a tudatalattiba visszakódolva. Meg tudjuk érteni a különböző fogalmakat és szimbólumokat ebben a szövegben – remélhetőleg úgy, ahogy Crowley is megértette őket -, mindezek a tudatalattiból való felbukkanásának az értelmét vagy célját. Ezzel együtt pedig láthatjuk, hogy Thelema tartalmilag egy új pszichológiai nézőpontot tár elénk, amivel az életet szemlélhetjük.

Az Első Princípiumok

Ezek a princípiumok elsősorban azért fontosak, hogy egy funkcionális szerkezetet hozhassunk létre a Thelema rendszerén belül, aminek következtében adekváltan dolgozhatunk.  A létezés princípiumai a Liber AL vel Legis-ben egy ellentétpárként vannak kihirdetve az első két fejezet első soraiban4 (nagyon hasonlóan a Taoista elképzelés jin & jangjához vagy a nyugati tradíció tűz & vízéhez).  Ezek NU / Nuit és HAD / Hadit, melyeket úgy lehet megérteni, mint a Végtelen Űr / Potenciál és a Végtelen Mozgás. Érdekes módon ókori egyiptomi  szimbólumok köntösébe vannak öltöztetve: „ A gömbben én [Hadit] vagyok mindenhol a középpont, mint ahogy Ő [She, Nuit] a kerület sehol sem található.” Empedoklész5 nagyon hasonló kijelentést tett az Univerzumról a Krisztus előtti 5. században.

Nuit „a végtelen amiben mi mind élünk, mozgunk és létezünk”6. „Nuit minden ami lehet, és mindenkinek megmutatja a léte értelmét, aki van”7 "a végtelen lehetőségek minden formáját,"8 és ezen kívül a következőket jelenti ki magáról: „Én vagyok a végtelen tér, és ezért a végtelen Csillagok.”9 Hadit nagyon elvont: neki „nincs önálló természete, mert ő az, akivel minden Esemény megtörténik”10 és „ő minden pont, ami tapasztalja ezeket a lehetőségeket.”11 Ezekhez mérten az Univerzumot anyag és mozgás, Tér és Idő komplementereként értjük meg, de szimbolikusan Nuit és Hadit ellentétpárjaként. Így pedig azt látjuk, hogy a Thelema a saját megértésünkhöz rögzíti az Univerzum értelmezésének leírását (pl. tér-idő kontinuum) plusz ad egy szimbolikus és majdnem személyes dimenziót ezekhez a gondolatokhoz. Tovább, a Liber AL biztosított egy szimbólumrendszert a tudatalattinak, amivel dolgozni lehet. Crowley elmélyítette ezt a szimbólumrendszert, amikor ezt írta:

„A megnyilvánult Univerzum Nuit és Hadit házasságából jön létre; e nélkül semmi nem létezhetne. Ez az örökös éspedig állandó lakoma-házasság a minden dolgok természete, az isteni eksztázis kikristályosodása.”12

Tehát az életre visszavezethető alapvető tény, a Thelemita által elsődlegesen ez alatt a koitusz vagy „állandó lakoma-házasság” két princípiumán keresztül értődik meg „Végtelen Űr [Nuit]” és és az ami ezeket a végtelen lehetőségeket tapasztalja [Hadit]”. Ez az első bizonyíték arra, hogy a Liber AL vel Legis egy új pszichológiai nézőpontot fejez ki az örömmel kapcsolatban, ami egy olyan téma, amelyet mélyebben is meg fogunk vizsgálnia a továbbiakban.

Lényegében véve, egyfajta kettősséget állt fel: az események szemlélője (Hadit) önmagában nem rendelkezik tulajdonsággal, a szemlélődés tere Nuit  - ez egy tökéletesen érthető modell a pszichológiai tárgyköre számára. A Bhagavad Ghitában van egy nagyon hasonló állítás:

„Bármi, ami létezik…élő vagy élettelen a tér és annak Tudója egyesüléséből születik.”13

Mindez ragyogó hasonlóságot mutat Carl Rogers14 pszichológiájával:

„Minden személy (organizmus) egy folyamatosan változó tapasztalati világban létezik (jelenségek tere), és mindennek Ő (az organizmus – ford.) a középpontja.”15

A személyes nézőpont, Hadit, egy folyamatosan változó jelenség-térben létezik, Nuit, aminek Ő a középpontja, ahogy azt fent is láttuk. Roger azt állítja a hetedik problémában, hogy „a legjobb megfigyelési pont arra nézve, hogy megértsük a viselkedést az voltaképpen a személy belső kerete.„16

Ezek a Liber AL vel Legis első olyan állításai, amely különböző pszichológiai modellek kialakulását előzte meg.  

Jegyzetek:

[1] Jung, Carl. “Psychological Commentary on The Tibetan Book of the Great Liberation,” extracted from Collected Works of C.G. Jung, Volume 11, Psychology and Religion: West and East, par. 771.

[2] Jung, Carl. “Psychological Commentary on The Tibetan Book of the Great Liberation,” par. 760.

[3] Jung, Carl. “Psychological Commentary on ‘The Secret of the Golden Flower’” extracted fromCollected Works of C.G. Jung, Volume 13, Alchemical Studies, par. 11.

[4] “Had! The manifestation of Nuit” (Liber AL, I:1) & “Nu! The hiding of Hadit” (Liber AL, II:1).

[5] Empedocles is the same person who also believed that the world was made up specifically of Fire, Water, Air, and Earth.

[6] Crowley, Aleister. “Liber DCCCXXXVII: The Law of Liberty.”

[7] Crowley, Aleister. “Djeridensis Working,” I:1.

[8] Crowley, Aleister. Introduction to Liber AL vel Legis, part II.

[9] Crowley, Aleister. Liber AL vel Legis, I:22.

[10] Crowley, Aleister. “Djeridensis Working,” II:2.

[11] Crowley, Aleister. Introduction to Liber AL vel Legis, part II.

[12] Crowley, Aleister. “Liber DCCCXXXVII: The Law of Liberty” from Equinox III(1).

[13] Bhagavad Gita (trans. by E. Easwaran), ch.13, verse 26.

[14] Carl Rogers (1902-1987) was one of the founders of the “humanistic” approach to psychology, he was one of the founders of psychotherapy research, he was the founder of the person-centered approach to therapy, and he was awarded by the American Psychological Association (of which he was the 55th president in 1947) with the Award for Distinguished Scientific Contributions in 1952 and the Award for Distinguished Professional Contributions to Psychology in 1972.

[15] Rogers, Carl. Client-Centred Therapy, ch.11

[16] Rogers, Carl. Client-Centred Therapy, ch.11

 


Text © IAO131

Fordítás: Frater A.S - Szerkesztés: Frater D.M.T - Bahlasti Ompehda Camp, Budapest. (Anno Vi)

[ » Primary Source: PSYCHOLOGY OF LIBER AL – PT.1: INTRODUCTION & FIRST PRINCIPLES - English version « ]

Published with the permission of the author. (A szerző engedélyével publikálva.)



VISSZA A KÖNYVTÁRHOZ

Thelema

 

Ordo Templi Orientis, O.T.O., and the O.T.O. Lamen design are registered trademarks of Ordo Templi Orientis.
© 2015 O.T.O. Hungary