BAHLASTI OMPEHDA CAMP - HUNGARY
Do What Do Will

 


Könyvtár

IAO131

MISZTICIZMUS A GYAKORLATBAN

— Bevezető és a Föld Embere —

Thelemita miszticizmus 3. rész

{Ezt az esszét IAO131 Testvér írta, a weboldala: www.iao131.com}

Képzeljük el Ösvényként a miszticizmust, ami a végső szellemi igazság vagy cél elérésének tudománya és művészete. Sok módja van az Ösvény megértésének és végigjárásának. Most sorjában feltárjuk mind.  

A Misztikus Ösvény megértése

A Misztikus Ösvény a Misztikus Cél közvetlen megtapasztalása elérésének folyamatára utal. Két alapvető mód létezik arra, hogy elképzeljük vagy fogalmat alkossunk az Ösvényről:

1) Az Út: A Cél egy olyan dolog, aminek nem vagyunk birtokában, hanem meg kell valósítanunk, meg kell szereznünk, vagy el kell érnünk azt. Így egy Úton kell haladnunk (vagy „zarándoklaton”, „kutatáson”, „időzésen” stb.), hogy megkapjuk azt, aminek még nem vagyunk birtokában. 

2) Az Átalakulás: Ez a Cél egy olyan dolog, ami már részünk, de nem vagyunk tudatában. Ezért keresztül kell mennünk az átalakulás folyamatán, valakivé kell válnunk, aki képes érzékelni ezt a Célt, képes „felfedni” vagy „felfedezni” azt.

Az „Út” és az „Átalakulás” címkéi a kényelmességet szolgálják, habár a választásuk oka később világossá válik. Az Ösvény ezen elképzelései alapvetően azonosak, akkor is, ha más mataforákat használunk. Néha a két címke egy mataforában keveredik. Valójában egymás tükörképei: az Átalakulást felfoghatjuk egy belső Útként, amit érzékelünk, ugyanakkor az Utat felfoghatjuk, mint Átalakulások sorozata, amig elérjük a Célt. Az egymást átfedő mataforák használata gyakran utal az illető egyéni metafizikai és/vagy teológiai nézőpontjaira, vagy ez ennek az eredménye, de néhány Misztikus, Aleister Crowleyt is beleértve, képesek az Úton és az Átalakuláson belül is működni egyszerre.

Soha ne feledjük, hogy „a térkép nem a t áj”. Egy személyes térkép hasznosabb lehet az egyik embernek , mint a másiknak. Pl. egy buddhista szókincset használó térkép nem nagyon hasznos egy kereszténynek, és egy zsidó szimbolikát használó térkép elfedheti az Ösvényt egy hindunak, ahelyett, hogy felfedné azt. A különböző hagyományok egyesítése a Thelemában többek közt azt eredményezte, hogy képes képlékenyen mozogni a különböző „térképek” között anélkül, hogy beleragadna a Misztikus Ösvény „területének” bármely elgondolásába. Ne feledjük, hogy a Misztikus Ösvény, természeténél fogva, mindig is megfogalmazhatatlan volt és lesz; lehetetlen elmagyarázni az Ok nyelvén s épp ezért ez a Titkok titka.

A Misztikus Ösvény hajlik a nyelv felé, mivel leginkább a Munka gyakorlatias részével foglalkozik, de mégis hajlamos a zűrzavarra, mert az egyén „belső életével” foglalkozik, amiről csak szimbólumok és mataforák használatával tudunk beszélni. Valamint a Misztikus Ösvény rendkívül változatos is, mert függ az egyén és kultúrája összetételétől, habár a tudás elérésének misztikus módszerei közt van egység is, amit néhány ember, mint pl. Crowley képes volt érzékelni a módszereket leíró nyelveket túllépve. Mielőtt belemennénk ezen módszerekbe, nézzük át az Ösvény különböző elképzelésit, az Utat és az Átalakulást.

“Lépésről-lépésre, ahogy a szemed erősebbé válik, fogjuk számodra felfedni a kimondhatatlan dicsőségét az Adeptusok Útjának és annak névtelen célját.… A Sokaság változik és elmúlik; az egy megmarad. Épp úgy, ahogy fa, szén lés vas együtt égnek egy hatalmas lángban, mintha a kohót a transzcendentális tűz táplálná; ezen spirituális alkímia tisztulási folyamatában, ha csupán a Zelator fúj megfelelően a kohójába, a föld minden rendszere egybeolvad az Egy Tudásban. Annak ellenére, hogy egy tüzet csak vassal nem lehet meggyújtani, az elején az egyik rendszer alkalmas lesz az egyiknek, egy másik rendszer pedig a másiknak.Ezért mi, akik a tudatlanság béklyóitól mentesek vagyunk, mélyen belenézünk a kereső szívébe és elvezetjük ahhoz az úthoz, ami a legjobban illik az ő természetéhez, egészen a dolgok végleges lényegéhez, legmagasabb szintű felismeréshez, az élethez, ami Fényben leledzik, igen, az Élethez, ami Fényben leledzik.”

[ Liber Porta Lucis 14. és 20-22. pont ]

Az Út

Ez a kategória magában foglal minden Utat, ami az „alacsony” vagy „rossz” állapotból vezet a „magasabb” vagy „jó” állapotba, pl:

  • Az Út a Tudatlanság sötétségéből az Igazság fényébe.
  • Az Út Malkuth legsötétebb bugyraiból Kether legmagasztosabb szintjére, amit gyakran az „Élet fájának megmászásaként” ismerünk. Hasonlóképpen, minden „kisugárzás-elmélet” magában foglalja az Egy kisugárzását a Sokaságba, a visszavezető Utat az Eredeti Egyhez, amit néha a Visszatérés Ösvényének hívnak.
  • Jákob létrájának Útja vagy Megmászása a Földről a Mennyekbe, vagy a felfelé haladás az Isteni különböző „ranglétráin” át (pl. Dionüsziosz hierarchiáin vagy Dante Tíz Mennyén keresztül).
  • Az Út a Samsara tartományából, a folyamon keresztül, a Nivána tartománya felé. 
  • Az Út otthonról valamilyen szent helyre, például John Bunyan „A zarándok haladása” c. művében, ahol egy ember elutazik a Romlás Városából a Mennyei Városba, illetve – vagylagosan – az Elveszett Paradicsom utáni kutatás, pl. az Édenkert, El Dorado, Shangri-la vagy Shambhala.
  • A szerelmes Útja, hogy megtalálja és egyesüljön a szeretett személlyel.

Minden szent, isteni vagy ritka tárgyra irányuló kutatás az Út ezen kategóriájába tartozik, beleértve a következőket:

  • Kutatás a Szent Grál után.
  • Kutatás a Halhatatlanság elixírje/az Örök élet itala/a Fiatalság forrása után.
  • A kutatás az Eltemetett kincs után, Máté 13:44 „A Mennyek Királysága olyan, mint a szántóföldben elrejtett kincs, amit az ember megtalál.”
  • A kutatás az Elveszett szó után.

• “Függőlegesen lövök fel, mint egy nyíl és belőlem lett a Fent. De ez a halál és máglya lángja. Emelkedj fel a máglya lángjában, Ó lelkem!”

[ Liber Liberi vel Lapidis Lazuli sub figura VII, I:37-39 ]

• “Valóban és Ámen! Áthágtam a mély tengert és a bőséges rohanó vizű folyókat és eljtutottam a Vágytalanság Földjére.”

[ Liber Cordis Cincti Serpente sub figura LXV, III:1 ]

• “…és ők azon a helyen laktak, amit a messzire Utazók úgy hívtak Semmi.”

[ Liber Cordis Cincti Serpente sub figura LXV, V:59 ]

• “…A fonalat, amellyel elvezetlek titeket Eleuszisz ligeteinek szívébe.”

[ Liber Tzaddi vel Hamus Hermeticus sub figura XC, 23. sor ]

• “Végül, legyen a vég messzi és távoli, mint a csillagok, amelyek Nuit köldökében fekszenek…”

[ Liber A’ash vel Capricorni Pneumatici sub figura CCCLXX, 38. sor ]

Az Ösvénynek számos jellegzetessége van, amelyekre Az Út matafora utal:

  • Az ember egy felvilágosulatlan vagy beavatatlan állapotból indul. A mágikus rendek nyelvén az ember ösvénye világiasan kezdődik. Ez gyakran magába foglalja, hogy az illető tudatlan, az érzékek és ösztönök uralják, és fogalma sincs az ő valódi Ösvényéről. Az Út ebből az állapotból vezet a Misztikus Cél bevégzett állapotába.
  • Az illető most egy nehéz Úton van, ami tele lesz viszontagságokkal és akadályokkal (a „próbák”), hatalmas bizonytalansággal még annak ellenére is, hogy sok térkép készült az Ösvényről az ember Útjának segítésére.
  • Számos mérföldkő lesz az út mentén (a „szakaszok” vagy „szintek”), amelyek jelzik az illető haladását, és további útmutatást adnak neki az Ösvényen.

Az Átalakulás

Az „Átalakulás” egy matafora, ami arra utal, hogy már birtokában vagyunk a Célnak – már felvilágosultak vagyunk, már isteniek – viszont a tökéletlenségünk és tudatlanságunk miatt nem vagyunk ennek tudatában. Ezért az Átalakulás magában foglalja önmagunk megváltoztatását, tökéletesítését vagy átalakítását különféle módokon, hogy ezáltal tisztább tudatosságot érjünk el. Minden matafora, ami magában foglalja saját magunk módositását, változtatását vagy tökéletesítését ebbe a kategóriába tartozik, beleértve:

  • Az alkémia Nagy Műve, az „értéktelen” egyént „arannyá” változtatni.
  • Fokozatosan meglátni a bennünk rejlő tiszta vagy tökéletes természetünket, vagy ahogyan a mahayana buddhizmusban mondják: „Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a buddha természet mindig is részük volt”.
  • „Salamon Templomának építése” vagy – ehhez hasonlóan – a megmunkálatlan „terméskövön” dolgozni azért, hogy „tökéletes terméskő” legyen belőle.
  • A Kundalini kígyó átalakitása, azaz felemelni a gerinc tövénél található legalacsonyabb csakrától (Muladhara) végig a gerinc mentén, hogy megállapodjon a „harmadik szemnél” (Ajna).
  • A „Középpontba vezető Út” ahogyan azt labirintusok és mandalák képein láthatjuk, ami összeköti az Út és az Átalakulás fogalmát.

Az Átalakulás mataforája számos dologra utal. Elsősorban arra, hogy már „birtokában vagyunk” a Célnak, de a tudatosságunk nem lett tökéletesitve, hogy ennek a tudatára ébredjünk. Ezért az Ösvény az Átalakulás folyamata, önmagunkat különböző eljárásoknak kitéve – önfegyelmezés, tisztulás stb. – ami lehetővé teszi, hogy ez a bennünk rejlő Igazság elérhetővé váljon a tudatosságunk számára.

Ne feledjük, hogy az Ösvény és az Átalakulás egyazon érme két oldalát jelentik. Ahogyan a fenti idézetekben láthatjuk, mindkét mataforát használjuk a Thelemában, gyakran egy szövegen belül is. Ezen rész célja megmutatni a két módszer különböző megnyilvánulásait, melyek által megérthetjük a Misztikus Ösvényt, valamint megmutatni, hogy valójában ez két módszer egyazon Ösvény megértésére. 

• „Senki nem taszíttatik le, vagy emeltetik fel: minden örökké olyan, mint volt.”

[ Liber AL vel Legis sub figura CCXX, II:58 ]

• ”Ne tekintsük magunkat alapvető lényeknek, akiknek külső szférája a Fény vagy „Isten”. Elméink és testeink a belső Fény fátylai. A beavatatlan egy „Sötét Csillag” és számára a Nagy Mű az, hogy a fátylait áttetszővé tegye a „megtisztításuk” által.

[ Új hozzászólás a Liber AL-hoz, I:8 ]

• „A próféta a hegy előtt sírt; jöjj erre, hogy beszélhessek veled!A hegy nem mozdult meg. Ezért a próféta elment a hegyhez és beszélt hozzá. De a próféta lába elfáradt, és a hegy nem hallotta a hangját. Hívást intéztem hozzád, és elvándoroltam hozzád, de haszna nem volt. Türelmesen vártam, és velem voltál a kezdetektől.”

[ Liber Cordis Cincti Serpente sub figura LXV, II:57-60 ]

• „ A beavatás Belső Utazást jelent: semmi sem változik vagy változtatható; de mindent igazabbul értünk meg minden egyes lépéssel.”

[ Rövid esszék az igazság felé, “Mastery” ]

Az Ösvény Szakaszai vagy „Szintjei”

A Misztikus Ösvény különböző szakaszainak megfogalmazására annyi mód van, ahány misztikus. Ráadásul néhány misztikus különböző „térképeket” is használ. Végülis az Ösvény végtelenül sokszínű, viszont a lényege minden esetben közel egyező. A Misztikus Ösvénynek három alapvető szakasza van a Törvény Könyvében említett Három Szintnek megfelelően. Minden szakaszt vagy szintet egy bizonyos megpróbáltatás jellemez, ami elvezeti az illetőt a Szinthez, és egy bizonyos munka kifejezetten arra a Szintre vonatkozóan. Ez nem szorosan, de megfelel azon bizonyos Szint kezdetének (megpróbáltatás) és a középső részének (munka). 

„Aki Thelemitáknak hív minket, nem tesz rosszat, feltéve, hogy közelről a szó mélyére tekint. Mert Három Fokozat van benne, a Remete, és a Szerető, és a Föld embere. Tégy amit akarsz lesz a Törvény egésze.”

[ Liber AL vel Legis sub figura CCXX, I:40 ]

 

 1) A Föld Embere: Az Ösvény kezdete

Az első lépcsőt a Föld Embere szinthez kapcsolhatjuk. Ez az Ösvény kezdete, ahol az illető neofita, ami szó szerint azt jelenti: Újonnan ültetett. 

MegpróbáltatásMindenki egyazon alapvető ok miatt vonzódik az Ösvényhez: zúgolódás.

A zúgolódás (vagy “elégedetlenség” illetve “nyugtalanság”) valamilyen formája nélkül nem létezne ok a keresésre vagy törekvésre. Mindenki bizonyos fokú zúgolódással indul. Néhányan egy lendülettel indulnak, mondván: “Ennél biztosan több létezik”. Extrém esetekben ugyanez a zúgolódás az úgynevezett “Keserűség révületéhez” vezet, a felismeréshez, hogy minden fizikai dolog véges, időleges és végül elmúlik. Buddhista nyelven az Első Fennkölt Igazság, miszerint “A létezés szenvedés” lehengerlően nyílvánvalóvá válik. Tehát az Ösvény végül is “túllépni a szenvedésen”, “túllépni az ideiglenest/a végest” vagy akár “saját magam és a környezetem uralma”.

„A Mesterré válás iránti törekvés a Keserűség Révületében gyökeredzik.”

[ Rövid esszék az igazság felé, “Keresűség” ]

 

Másrészt, vonzódhat az Ösvényhez a zúgolódás ellentéte miatt is: azaz, az Ösvény magához húzza őt valahogy azért, mert érzékeli, hogy lehetősége van önmaga „magasabb szintű fejlesztésére”. Felismerheti, hogy „Ennél biztosan több létezik”, mert hisz abban, hogy létezik élet nagyobb bölcsességgel, megértéssel, erővel, igazsággal, szépséggel és/vagy békével. Extrém esetekben ez a „remény” eléri amit úgy hívunk „Adonai látomása”, amikor bizonyos módon tudatossá válik bennünk a Misztikus Cél, sőt, néha meg is tapasztaljuk a Célt egy pillanatra (időnként „magasabb tudatossági állapotnak” hívjuk).

„A Keserűség révülete az, ami rávesz valakit, hogy felvállalja a felszabaditás feladatát. Ez a Törvény energetizáló ereje; ez annak a ténynek a ridegsége, hogy minden keserűség, ami valakit a feladatára vezet és az Úton tartja”.

[ Eight Lectures on Yoga, “Niyama” ]

A Keserűség révülete és Adonai látomása egyazon érme két oldala. Ha valaki érzékeli minden ideiglenes dolog elégedetlenségét a Keserűség révületében, az ugyanakkor keresni fogja az élet azon lehetőségét, ami túllép ezeken a keserűségeken. Ha valaki érzékeli az „Igazság” (vagy az „Isteni” vagy a „Valóság” stb.) cseppjének élvezetét és szépségét akkor rá fog nézni az életére és látni fogja az ellenkezőjét: a végességét, a keserűséget és a tökéletlenséget. Ez történhet hírtelen (egy pillanat alatt) vagy kialakulhat fokozatosan – minden egyén Ösvénye egyéni, de mindegyikük a zúgolódás vagy a transzcendens érzékelésével kezdődik.

Munka –  A Munkát ennél a lépcsőnél vagy „Szintnél” sokféleképp hívják, de alapvetően komoly önfegyelmet igényel annak érdekében, hogy az illető személyisége elhagyja a régi szokásokat – mind a régi „vétkeket” és „erényeket” – egy új út miatt, ami előremozdítja a Cél elérését. Ennek általánosságban véve vannak „negatív” és „pozitív” megközelítései, amelyek összességében olyan régi szokások eltakarítását jelentik (“vétkek” amiket “bűnöknek” hívtak régen), amik az illető útjában állnak az Ösvényén, valamint új szokások felépítését, amik hozzájárulnak az Ösvényen való haladáshoz (“erények”). Ez a rossz lehámozását vagy kigyomlálását jelenti, valamint a jó megtisztítását (itt a “jó” és a “rossz” relatív minden egyén esetében csakúgy, mint a Misztikus Cél elérésének céljánál). Tökéletesen megegyeznek a Mágia Megtisztulási és Felszentelési folyamataival, de érthetjük ez alatt az „Elemek egyensúlyát” is. Ez a munka szigorú és állhatatos fegyelmet követel: rendkívül kihívó része az Ösvénynek, de biztosak lehetünk abban, hogy – mint minden szokás esetében – a folyamat keményen indul, majd könnyebbé válik, azután majdhogynem természetes és erőfeszítés nélküli lesz.

MegtisztulásMeg kell tisztítanunk önmagunk mindazon részét – test, érzékek, gondolatok, érzelmek és vágyak – amelyek a Misztikus Cél kizárólagos elérésének útjában állnak. A különböző misztikusok sokféleképp nevezték ezt a folyamatot, mint pl. aszkétizmus, elkülönülés, nincstelenség vagy megtisztulás. Ezek a gyakorlatok gyakran durvák, de mindig valami lezárását célozzák meg. Minden „megtisztulás” egy eszköz, hogy megszabaduljunk az egoizmus minden formájától – avagy az elkülönülés érzetétől, ami a zúgolódásunk gyökere – ami lehetővé teszi az Igazság (vagy „Isten” vagy „Realitás” vagy „az Abszolút”) megjelenését a tudatosságunkban.

Miért van szükségünk megtisztulásra? A vágyaink, sóvárgásaink és szokásaink rabszolgái vagyunk. Futunk dolgok után, mint pl. vagyon, hírnév és élvezet, de mindig elégedetlenek maradunk. Azért, mert az egyetlen valódi elégedettség a Misztikus Cél eléréséből származik. A Keserűség révületének megpróbáltatása igazolja ezt, habár ezt szellemi szinten is megérthetjük. Így hát a Megtisztulás az a folyamat, amikor megszabadulunk a sóvárgástól és a ragaszkodástól olyan dolgok iránt, amelyek a Misztikus Célnál kisebbek. A Megtisztulás lemondás. Pontosan ezért a Buddhista képzés alapja a ragaszkodás elengedése önmagunk minden aspektusától, egészen a „saját magunk” érzékeléséig. Ezért mondta Krisztus, hogy „Boldogok a lelki szegények, mert övéké a Mennyek Királysága”. Pontosan ezért ismételjük megállás nélkül a Thelemában, hogy a Valódi Akarat nem az illető kívánságait, szeszélyeit, tetszéseit vagy vágyait jelenti – hanem ez a lehetséges legszorosabb megkötés. Pontosan ezért a Keresztény misztikusok „önmagunk lehámozása” folyamata tökéletesen megegyezik az új Aeon megvalósítás folyamatával: le kell hámoznunk az ego által hajtott hamis vágyak rétegeit azért, hogy megértsük az Igaz Akaratot. 

“Most tételezzük fel, hogy eljöttél a Mesterhez és ő tudomásodra adta ennek elérésének az Útját. Mi akadályoz? Ó-jaj! még messzebb a Szabadság.Értsd ezt tisztán: hogyha biztos vagy az Akaratoddal és a céljaiddal kapcsolatban, akkor minden gondolat és tett, ami ellenkezik azon célokkal, egyszersmind ellenkezik az Akarattal.Ezért ha a Mester téged Szent Engedelmességre Esket, az engedelmesség nem az Akarat feladása, hanem beteljesítése.Lásd, mi akadályoz téged? Akár kívülről, akár belülről, vagy mindkét helyről. Az erős elmével rendelkező keresőnek elég könnyű a sarkára állnia a közösség véleményével szemben vagy elszakítani a szívét rajongásának tárgyaitól, de egy bizonyos értelemben mindig marad benne elég oda nem illő hajlam, mint például a szokás hatalma, amit úgyszintén meg kell hódítania.A legszentebb könyvünkben ez van írva: „nincs jogod, csak hogy akaratod tedd. Tedd azt, és senki nem mond nemet.” Írd bele szívedbe és elmédbe, mert ez a kulcsa az egész tárgynak… Figyelmesen kutassátok magatokat, könyörgöm, analizáljátok a legbelsőbb gondolataitokat. Először el kell vetnetek az Akaratotok durva, nyilvánvaló gátjait: semmittevés, ostoba barátságok, felesleges foglalatosságok és élvezetek, de nem fogom felsorolni az Állapototok jól-létének összes összeesküvőjét.”

[ Liber CL: De Lege Libellum ]

 

Miket tisztítunk meg? A megtisztítás tárgyai minden olyan dolog az egyénen belül, ami azt mondja „akarom” vagy hogy „birtoklom”. Fel kell adnunk mindent, amit saját tulajdonunknak gondolunk, és fel kell adnunk minden vágyat, ami nem a Misztikus Cél elérésének Egyetlen Vágya. Habár vannak beható kifejezések és hasonlatok, amik leírják ezt a Megtisztulást, az alapvető tény a hozzáállás változása, nem pedig bizonyos tettek. Azaz amikor arról beszélünk, hogy valaki lemond minden tulajdonáról, azt úgy értjük, hogy az illető lemond minden rájuk irányuló ragaszkodásról, nem pedig hogy szó szerint minden tulajdonától megszabadul (bár sok dolog lehet ami szükségtelen, amiktől szó szerint megszabadulhat, és pontosan ez a hozzáállás az, ami szükségeltetik a ragaszkodás elengedéséhez). Megszabadulni dolgoktól nem jelenti azt, hogy el is engedte a ragaszkodást, mint az sem jelenti azt, hogy az illető egy Buddhista szerzetes, csak azért mert felvesz egy Buddhista csuhát. A hozzáállás vagy az életmód az ami megváltozik. 

Örvendezz hát ha az élet próbára tesz vagy gondjaid vannak, mert ezekben van az Erő és rajtuk keresztül ösvény nyílik ezen Fény felé. Hogy lehetne másként, ó ember, kinek élete egy nap az Örökkévalóságban, egy csepp az idő óceánjában; hogyan tudnál megtisztulni a föld szennyétől, ha nem lenne sok megpróbáltatásod?… Örvendezz hát, ó Beavatott, mert minél több a megpróbáltatásod annál nagyobb győzelmet fogsz aratni.”

[ Liber Librae sub figura XXX ]


Tehát a Megtisztulás folyamata az, amikor mindentől különválunk. Elemeznünk kell létezésünket minden szemszögből, megkeresve minden ragaszkodást, és fokozatosan és tökéletesen fel kell őket adni, hogy végül csak a Misztikus Cél elérésének küldetése maradjon, semmi más. A Megtisztulás bizonyos fokig könyörtelen a lemondás terén és az illető létezésének minden területét el kell érnie. Minden érzékleti élvezetet fel kell adni. Minden kapcsolatot fel kell adni. Minden dédelgetett hiedelmet és előnyben részesített dolgot fel kell adni. Minden vágyakozást és kívánalmat fel kell adni.


„Most, ezért talán ha bevégzed ezt, a Szent Grál rituáléját, el fogsz merülni minden javadban.”

[ Liber Cheth vel Vallum Abiegni sub figura CLVI, 7. sor ]

A Misztikus számára az egyetlen élvezet a Misztikus Cél elérése, az egyetlen kapcsolat az Istennel lévő, az egyetlen hiedelem az Igazság elrésének szükségessége, az egyetlen vágyakozás a végső Egyesülés az Abszolúttal. A szükségesség szempontjából minden egyén ösvénye más, de mind magán hordja a Megtisztulás vagy „feladás” fémjelét. A hét halálos bűn vizsgálata (bujaság, falánkság, fösvénység, restség, harag, irigység és kevélység), a yama a jógában (ne legyen erőszak, hazugság, lopás, bujaság, kisajátítás), a Buddhizmus öt tana (tartózkodni az erőszaktól, lopástól, helytelen szexuális viselkedéstől, álnok beszédtől és a kábítószerektől), valamint egyéb rendszerek, megfelelő elképzelést adnak minden határozott aspiránsnak arról, hogy mi szükséges a Megtisztulás ezen folyamatában. A végeredmény beható alázatosság és elszakadás, habár a folyamat nyílvánvalóan az elképzelhető egyik legnehezebb feladat, mivel az illető megváltoztatja az egyéniségét küzdve és elengedve a ragaszkodást szó szerint mindennel kapcsolatban, ami addig hajtotta és vezérelte. A szenvedés a Megtisztulás tüze által keltett gőz, de az eredmény egy alázatos, megtisztult egyén, aki készen áll, hogy az Ösvény következő lépése felé törekedjen. 

 

Felszentelés – Ha a Megtisztulás a „rossz” eltávolítása, akkor a Felszentelés a „jó” megerősítése. Ne feledjük, ez a „jó” mindenkinél más, mint a Misztikus Cél elérésének végcélja is az; a Felszentelés, csakúgy, mint a Megtisztulás, eszköz egy cél eléréséhez. Ha ezt nem látjuk és ehelyett a Megtisztulás és a Felszentelés fegyelmezéseire abszolutként tekintünk, az végtelen babonássághoz és dogmatizmushoz vezet.


A Megtisztulás magában foglalja, hogy kiszabadítjuk önmagunkat azokból a dolgokból, amik gátolják az Ösvény kizárólagos tárgyának és céljának elérését, a Felszentelés pedig magában foglalja az életünk különböző szálainak összegyűjtését azért, hogy azokat ezen Cél elérésének szenteljük. A hét erény vizsgálata kiegészíti a hét halálos bűnt (erkölcsösség, mértéktartás, jótékonyság, serénység, türelem, szivélyesség, alázatosság), és a niyama a jógában (erkölcsösség, elégedettség, szellemi erőfeszítés, szent írások tanulmányozása, megadni magát Istennek), a paramita-k a Buddhizmusban (nagylelkűség, megfelelő viselkedés, lemondás, bölcsesség, energia, türelem, becsületesség, elkötelezettség, jóindulat, nyugalom), vagy a Nyolcrétű Ösvény (helyes nézetek, helyes szándék, helyes beszéd, helyes tett, helyes megélhetés, helyes erőfeszités, helyes odafigyelés, helyes koncentrálás) megfelelő megértést adnak minden határozott aspiránsnak arról, hogy számukra ez a Felszentelés mivel jár. Crowley felsorolja a Nyolc előadás a jógáról c. írásában a niyama azon tulajdonságait, amelyek szerinte hasznosak, beleértve a kitartást, türelmet, önzetlen szeretetet, szándékosságot/erőt, bátorságot, energiát, minden tapasztalás elfogadását, egyensúlyt, elfogulatlanságot és tiszta törekvést. Ide vehetjük a Szfinx rejtélyes és rettenetes Négy Erejét is: Tudni, Akarni, Merni és Csendet Tartani.

„Tanuld meg irányítani a gondolataid, ha Mágikus Erőre szeretnél szert tenni; csak azokat az elképzeléseket engedd be, amelyek harmóniában vannak a kívánt végeredménnyel, ne pedig minden eltévedt és ellentmondó gondolatot, ami csak úgy felbukkan.A rögzített gondolat eszköz a végeredmény eléréséhez. Ezért figyelj a csendes gondolkodásra és a meditációra. A fizikai cselekedet nem más, mint a gondolatod kifejezése, ezért mondják, hogy “vétek az, ha bolondnak gondolod magad”. A cselekvés a gondolatból indul, és ha egy véletlenszerű gondolat nagy hatást érhet el, mit ne lehetne elérni rögzített gondolatokkal?”

[ Liber Librae sub figura XXX ]

 

Általánosságban véve az ember életének minden területét szorosan és maradandóan össze kell fűzni, hogy minden a Nagy Mű, a Misztikus Cél elérésének legyen szentelve. Minden tett, szó és gondolat legyen ezen Misztikus Cél végének szentelve.

A különböző dolgok átalakításának munkája az ember életében, hogy a Misztikus Cél elérése legyen az egyetlen szándék, jól látható az Akarat mondóka gyakorlatában. Amikor eszünk azt mondjuk: „Mi az Akaratod? Az Akaratom az, hogy egyek és igyak. Mivégett? Hogy ezáltal erősitsem a testem. Mivégett? Hogy beteljesíthessem a Nagy Művet.” A Mivégett kérdezésének ugyanezen folyamatát kell tennünk az életünk minden területén és a válasznak mindig ugyanúgy kell végződnie: Hogy beteljesítsem a Nagy Művet. Ha nem látod hogyan kapcsolódik a dolog a Nagy Mű beteljesitéséhez, a Misztikus Cél eléréséhez, akkor valószínűleg az egy olyan dolog amit kit kell „takarítanod” az életedből. A folyamat, amikor minden dolgot, minden tettet, minden beszédet és minden gondolatot ennek a kizárólagos Végnek szentelünk, képezi a Felavatás lényegét.

Ezért az elsődleges erény az összes többi előtt, és amiről az összes többi gondoskodik és elősegít, az egypontúság. Az egypontúság elsődleges képessége a koncentrálás. A koncentrálást meditációval fejlesztjük.

„Aztán jelöljétek ki a minimális napi időintervallumot, ami megnyugtatóan elegendő a természetes életeteknek, a maradék időt az Elérés Igaz Eszközeire fogjátok fordítani. És ezekben a szükségszerű órákban is a Nagy Műnek fogjátok magatokat szentelni, tudatosan kimondva ezen feladatok végzése közben, miszerint azért végzitek ezeket, hogy a testeteket és elméteket egészségben tartsátok és így helyesen alkalmazhatjátok azokat eme fenséges és egyedüli Tárgy irányában.Nem fog soká tartani, mire rájöttök, hogy ez a fajta élet az igazi Szabadság. Az Akaratod felől zavart fogsz érezni, hogy milyenek ezek. Többé nem fognak kellemesnek és vonzónak feltűnni előtted, de mint megkötések, szégyenek. Amikor pedig eljutottál erre a pontra, tudd, hogy átkeltél eme Ösvény Középső Kapuján. Egyesítetted az Akaratodat.”

[ Liber CL: De Lege Libellum ]

 

A meditáció magában foglalja, hogy egy bizonyos dologra fókuszálunk az elménkben minden erőnkkel arra törekedve, hogy kizárólag annak az egy tárgynak legyünk a tudatában, és hogy minden zavart eltávolítsunk ettől az egy tárgytól. Ez a lényege minden Misztikus módszerének, és a folyamat, miközben egyre jobban a meditáció tárgya köt le minket az a folyamat is, amikor haladunk a Misztikus Ösvény szakaszain, lépésein vagy Szintjein. A meditáció nehézségei az illető Szintjének munkáját tükrözik, a sikeresség pedig a haladását az Ösvényen. Láthatjuk, hogy a meditáció ezen sajátos gyakorlata úgymond a mikrokozmoszban van, amit az egész életünkkel tegyünk a makrokozmoszban. Ezen a Szinten egyszerűen törekedj a meditációd tárgyának az észbentartására, legyen az egy mantra, egy kép, a lélegzeted vagy bármi más. Ez megfelel a dharana jógában a meditáció első szakaszának. Az eljárás nehéz: az elme minden lehetséges kifogást meg fog találni, hogy eltávolodjon a meditáció egyetlen céljától, és ez összességében az illető jelenlegi szakaszát tükrözi az Ösvényen. Emlékezz miért vagy ezen az Ösvényen, a Keserűség Révületének megpróbáltatására. Légy állhatatos. Légy egypontú. Így elkerülhetetlenül eljutsz a Misztikus Ösvény következő szakaszához.

„Meg kell (1) hogy Találd az Akaratod, (2) Tedd ezt az Akaratot (a) fókuszáltan, (b) függetlenül, (c) békével.Azután, és csak az után cselekedsz harmóniában a Dolgok Mozgásával, része leszel, és ennek következtében azonos Isten Akaratával. És midőn az akarat az önvaló dinamikus aspektusa, és mivel két különböző önvaló nem rendelkezhet azonos akarattal; ha az Akaratod Isten akarata, Te vagy Ő!”

[ Liber II: Therion Mester üzenete]

 


Text © IAO131

Fordítás: Frater Grannus - Szerkesztés: Frater D.M.T - Bahlasti Ompehda Camp, Budapest. (Anno Vii)

[ » Primary Source: THELEMIC MYSTICISM – PART 3: MYSTICISM IN PRACTICE – INTRODUCTION & THE MAN OF EARTH - English version « ]

Published with the permission of the author. (A szerző engedélyével publikálva.)



VISSZA A KÖNYVTÁRHOZ

Thelema

 

Ordo Templi Orientis, O.T.O., and the O.T.O. Lamen design are registered trademarks of Ordo Templi Orientis.
© 2016 O.T.O. Hungary